5~
Aki felénk közeledett annyira be volt öltözve, hogy nem tudtam megállapítani, hogy nő-e vagy férfi. A fejét lehajtva komótosan ballagott felfele a lépcsőn.
- Induljunk- ragadtam meg Sziszi csuklóját.
- Nem merek- húzott vissza.
- De igen. Gyerünk- erősen megfogtam a csuklóját és egy nagyot rántottam rajta, aminek a következtében előre kellett lépnie egyet, majd még egyet, hogy ne essen el.
A lépcsőre léptünk. Megvolt az első fok. Második. Harmadik. Az idegen mellé érve lehajtottam a fejem és szigorúan a földet bámultam. De az idegen megfogta a csuklómat és megszorította. Felnézett rám. Én pedig rá. Két másodperc múlva, mint a villámcsapás úgy nyilallt belém a felismerés. Minho volt az.
10 másodperc sem telt el és egy csapat Minho rajongó próbált feljutni a lépcsőn.
- Come on- mondta Minho és felrohant a lépcsőn, mi pedig követtük.
Mikor felértünk a lépcsőn Minho lerogyott egy székre és szélsebesen levette a pulcsiját, sapkáját és a melegítő nadrágját. Alatta még mindig a fellépő ruhája volt. fekete rövidnadrág, fekete ujjatlan póló és egy-egy csuklóján egy tucat karkötő.
- Legalább ide nem tudnak feljönni- mondta Minho koreaiul.
- De mi itt vagyunk- néztem rá furán.
- Nem baj. Ti nem nyomtok össze, mint ők- mutatott a lépcső fele.
- Az igaz- ültem le mellé.
- Izé. Miről beszélgettek?- nézett Sziszi értetlenül. Elfelejtettem, hogy ő nem tud annyira koreaiul.
- Arról, hogy mi nem nyomjuk össze, mint ők- mondtam.
- Ja.
- Bocsi, hogy csak úgy felrángattalak titeket.
- Nem baj. Úgyis később akartunk lemenni- mondogattam.
- Akkor jó- mosolyodott el. Sziszi csak bámult rá.
- Na, mi az?- néztem rá.
- Te tök normálisan beszélgetsz egy hírességgel én meg nem tudok megszólalni. Ez nem igazság. Kérsz tőle egy autogramot a táblára?- nézett rám könyörgő szemekkel.
- Autogram kéne?- kérdezte angolul Minho.
Sziszi bólintott.
- Toll?- nézett körbe Minho. Sziszi a kezébe nyomta az övét és a táblára mutatott. Mielőtt Minho aláírta volna jól megnézte a képeket és az egyiken elnevette magát. Végül arra a képre dedikált, amin nevetett.
- Tessék- adta vissza a tollat és a táblát.
- Köszönöm- mondta Sziszi koreaiul és meghajolt. Erre elővette a telefonját és egy paparazzi fotót csinált rólam és Minhoról ahogy ott ülünk egymás mellett.
- Hé Szisziii- kaptam a telefon után, de ő gyorsabb volt és elkapta a kezét. Felálltam és elkezdtem kergetni, hogy törölje ki a képet.
- Nem akarom, nem akarom!- szaladgált fel alá. Minho meg röhögött rajtunk. Sziszi azt is lefotózta. Na, ekkor odaugrottam mellé és kivettem a telefont a kezéből. 20 éves nagylányok. Így viselkednek a felnőttek.
- Nem illik- kezdtem volna kioktatni, de Minho felállt és a saját telefonjával csinált rólunk egy képet.
- Ezt megtartom- tette el diadalmasan a telefonját.
- Jó akkor én is csinálok- vettem elő a sajátom és Sziszinek visszaadtam az övét. Minho bepózolt és én fotóztam. Sziszi mellé állt és úgy is lefotóztam őket.
- Hé, csoportos fotózás és minket kihagysz belőle?- hallottam, ahogy közeledik a hang. Fogalmam sem volt, hogy ki az, mert még élőben egyik fiú hangját se hallottam.
Csak akkor láttam meg őt, amikor a lépcső tetejéhez ért. Onew volt az, aki elől ment a többiek pedig utána. Jong Hyun jött fel utoljára. Istenem olyan jól nézett ki! Piros póló, rajta egy fekete mellény, amit nem gombolt be, farmer és egy fekete Adidas cipő. Irtó jól nézett ki.
- Hoztunk ruhát- dobott Key egy zacskót Minhóhoz.
- Kösz- mondta és beletúrt a zacskóba.
- Jól táncolsz- mondta JongHyun. Nekem. Nekem!!!
- Köszi-, biccentettem és fülig pirultam. Várjunk! Ezek szerint látott innen táncolni? Ááá. De… Úristen!
- Hú, ezt te csináltad?- emelte fel Key a táblát.
- Igen- mondta bátortalanul Sziszi.
Ezt alig hiszem el! Itt van egy csapat híresség én meg tök nyugodtan beszélgetek velük. Van ilyen? Létezik egyáltalán ilyen? Valaki csípjen meg! Biztos álmodok!
- Csoportkép- vette elő a telefonját Teamin és azon nyomban odafurakodott hozzá az négy SHINee tag.
- Gyertek ti is- mondta Jong Hyun. Mi pedig bizonytalanul odamentünk és „pózoltunk”.
- Köszi. Felmehet twitterre?- fordult felénk.
- Azt kérdezi, hogy felrakhatja-e twitterre- fordítottam Sziszinek.
- Igen!- örült meg az ötletnek.
- Igen- bólintottam.
-Fent is van. A koncert után két rajongóval- nyomkodta a telefonját.
- Hú, azt hiszem többet kéne tanulnom. Meg akarok tanulni koreaiul- mondta nekem Sziszi.
- Majd segítek- feleltem.
- Kivel akartok képet?- kérdezte Onew.
- Mindenkivel- feleltem gondolkodás nélkül.
- Oké.
És akkor jöttek az egyéni képek. Onewval, Teaminnel, Keyjel és a legvégén Jong Hyunnal. Utána Sziszi fotózkodott. Ezek után még mindig tök jó kedvvel aláírták a táblát és mindenki azon a képen nevetett, amin Minho is. Hogy miért nevettek azon, azt nem tudom, nem kérdeztem. Sziszi sem.
- Izé… Bogi fél egy van. Mennünk kéne- rángatta Sziszi a ruhám.
- Igen igaz.
- Add meg a számod- jött mellém Jong Hyun. Mi a számom? Mi? A SZÁMOM?
Telefont cseréltünk és beírtuk egymás számát.
- Mi a neved?- nézett rám Jong Hyun.
- Bogi- feleltem.
- Bo Gi. Külön?
- Nem egybe- nevettem. Várj, leírom- nyúltam egy szalvétáért és a tollat elkértem Sziszitől- így.
- Én ezt nem tudom beírni a telefonomba. Külön tudom csak írni- magyarázta Jong Hyun.
- Rendben akkor írd úgy.
- Holnap itt leszel?- kérdezte hirtelen.
- Dolgozok- mondtam.
- Hol?
- Boltban. A CBA-ban.
- Ami a vasúthoz közel van?
- Igen.
- Remek, akkor majd benézünk.
- Oké- biccentettem. Hogy ezt hogy fogja megoldani azt nem tudom, mivel a fesztivál idején sok a vásárló, de oké. Jöjjenek, ha akarnak. Á kit áltatok? Azt akarom, hogy sose menjenek el!
-Mennünk kell. Sziasztok,- integettem.
- Szia,- ölelt át Jong Hyun a szívverésem pedig az egekbe szökött.
Mélyen beszívtam az illatát és a gyomrom egy nagyot szaltózott örömében. Egy másodpercig tartott, de nekem egy év volt. Aztán sorban odajöttek a többiek és mind átöleltek bennünket.
- Wááááááááááááá Bogiiiiiiiiiii- sikított Sziszi, mikor kiértünk az utcára.
- Jézusom el sem hiszem! Elkérte a számom és nézd, mennyi képem van. Csináltam egy csomót miközben hülyéskedtek. Wááááááá- sikítoztam én is.
- Láttad milyen jól nézett ki Key? Istenem élőben még cukibb! Be is állítom háttérképemnek azt, amikor vele vagyok egy fotón- nyomkodta Sziszi a telefonját.
- Én pedig felmegyek twitterre- mondtam.
Két perc múlva bejött a twitter és az első hír, Teamin feltöltött képe volt. Azonnal reetweetteltem és kedvencnek jelöltem. Feltöltöttem én is a csoportképet és csak ennyit írtam a képhez: „SHINee and we”. Utána kiléptem és beállítottam háttérképnek a csoportképek.
- Ú ez tök jól sikerült- mutatta Sziszi azt a képet, ahol én és Minho ülünk a két széken.
- Szerintem is. Szerinted Jong Hyun eljön holnap? Vagy fel fog hívni? Nagyon kíváncsi vagyok!
- Biztos! Key megölelt! Amikor megölelt a szívem olyan sebesen vert, hogy azt hittem ki fog ugrani- nevetett Sziszi.
- Én is ezt éreztem, amikor Jong Hyun ölelt meg- mondtam.
Egész éjjel nem tudtam elaludni. Sziszi sem, és amíg ő koreait tanult (hozott könyvet) én a képeket nézegettem. Még mindig nem tudom elhinni! (De jó lesz holnap bemenni hulla fáradtan a boltba.)
*meghalt* URISTEEEEN EZ NAGYON JÓÓ *O* DD
VálaszTörlésKöszi :D
Törlés