21~ SHINee

Azt nem tudom, hogy hogyan lett ilyen csinos Yoona haja, mert, ahogy megjelent a suliban… Kivasalt, egyenletesen levágott lépcsős haj. A tegnapi incidens után még elment fodrászhoz? Nem az kizárt. Túl tökéletes lett a haja ahhoz, hogy tudjam, nem ő vágta le. Netán reggel ment fodrászhoz? Minden bizonnyal igen. Na, mindegy nem igazán érdekel.
Délelőtt bementem japánra és irtó sokat gyakoroltam az Into the new world-ot. De az biztos, hogy a felét tudom. Remélem, a sok gyakorlás meghozza a gyümölcsét, mivel 3 órán keresztül gyakoroltam. Fájt és égett mindenem a tegnapi miatt. Ének előtt volt egy szabad órám, így bementem a könyvtárba japánt magolni, de végül csak relaxálás lett belőle. Nagyon fájt mindenem.
Az énekóra, hipp-hopp, elrepült és jött egy tánc.  Mindenki eltáncolta a saját szabadon választott számát. Egyedül én nem. Kérdőn néztem a tanárra, de ő csak annyit mondott, hogy nincs meg az alap. Aha, majdnem bevettem. De hagytam az egészet, mert már így is elég fáradt voltam.
Hazaérve nem találtam senkit, ezért befeküdtem az ágyba és úgy tettem, mintha egész nap ott aludtam volna. El is nyomott az álom és valamikor az éjszaka közepén keltem fel a korgó gyomromra.
- Mit csináltál ma?- kérdezte Jong Hyun a konyhában.
- Egyetemre mentem.
- Ilyen állapotban?- nézett rám kétségbeesetten.
- Muszáj volt.
- De az orvos azt mondta hogy pihenj! Miért vagy ilyen önfejű?- nagyon dühösen nézett rám.
- Nekem ez fontos. Nem akarok kiesni a suliból, hogy utána mehessek vissza-könnyek gyűltek a szemembe.
- Nekem te vagy a fontos! Az hogy épségben legyél! Hogy a szemem előtt legyél! Nem tudom mi történne, ha elveszítenélek téged!- nagyon csalódott volt a tekintete. Lesütöttem a szememet.
- Sajnálom- mondtam és visszamentem a szobámba.
- Hoztam tapaszokat és gyógyszereket- egy tálcával a kezében jelent meg- Szeretlek- suttogta.
- Én is.

A hétvégét pihenéssel töltöttem, de mivel hétfőn csak egy órára kellett bemennem egy értekezlet miatt, ezért hazafelé bevásároltam és főzőcskéztem egy kicsit. Igazából magamnak szerettem volna csinálni valami magyaros ételt (nagyon hiányzott az ízvilág), de pont akkor estek be a fiúk.
- Hmm… Milyen finom illatok vannak- jött be a konyába Onew.
- Ki süt?- jött be Taemin és utána a többiek. Feléjük fordultam és meghajoltam.
- Mit csinálsz?- kérdezte Minho és lenyalta a fakanalat.
- Pörköltet- feleltem vörös fejjel.
- Nagyon finom. Magyar?- kérdezte.
- Igen- mondtam.
- Csináljál nekünk is- rángatta meg a vállam Taemin.
- Csinálnék, de nincs itthon ennyi alapanyag- mondtam és még lejjebb hajtottam a fejem.
- Nem baj. Megyünk vásárolni- ült ki Taemin arcára egy nagy mosoly. A vásárlás szóra Key is felkapta a fejét.
- De a kaja…- kezdtem.
- Vedd le a tűzről- mondta Jong Hyun.
- Jó.
10 perc múlva mindenki a kis buszban ült és vidáman csevegtünk a magyar és a koreai ételek különbségéről. A fiúk jól beöltöztek, hogy véletlenül se ismerjenek rájuk, így mentünk be a boltba. Szerencsére nem voltak sokan. Taemin beült a bevásárlókocsiba, Key pedig tologatta és gügyögött neki, mint egy kisbabának. Nagyon vicces volt. Sokat nevettünk rajtuk és néhány paparazzi fotót is csináltam. Én gyorsan lekapkodtam mindent, ami egy igazán jó magyar pörkölthöz kell és beraktam Taemin ölébe. Az alapanyagokon kívül vettünk még egy csomó édességet, meg mindenféle egészségtelen kajákat, de nem nagyon szenteltem neki sok figyelmet. A rákszirom már így is hívogatott, hogy „Süss meg, egyél meg!”. Mondhatom a számla nagyon nagy lett. De ők megtehetik maguknak.

Hazaérve beállítottam a konyhába a fiúkat és  utasításokat adtam nekik, hogy mit hogyan kell. Csináltam mellé tésztát és már ehettünk is.
- Hú, ez nagyon jó- mondta tele szájjal Key.
- Többször kéne ilyet csinálnunk- mondta Onew.
- Tényleg jó lett- nyomott egy puszit az arcomra Jong Hyun.
- Kérek még- Minho és Taemin egyszerre nyújtották a tányérjukat. Kimentem és szedtem nekik, de mire visszaértem… nem volt se tányérom, se ennivalóm. Kiderült, hogy Onew, Key és Jong Hyun elharmadolta magának. Mondtam már, hogy szeretem a fiúkat? Minhonak és Taeminnek odaadtam az adagjukat és újra kimentem megcsinálni magamnak a rákszirmokat. Hogy ezek a fiúk milyen falánkak. Szerencse, hogy több dobozzal vettem, mivel két dobozt csak a fiúk ettek meg. A harmadik teljesen az enyém volt. Önző voltam és még Taemin aranyos arcának is ellenálltam. Jong Hyunnak már kevésbé tudtam, de neki sem adtam. Így jár az, aki megeszi az én vacsorámat.

Ez után a nap után minden begyorsult. Elrepült az ősz és hamar beköszöntött a tél. És ha tél van, akkor itt van a szintfelmérő vizsga is.