~1 SHINee

SHINee ~1

Ebből annyi az igazság, hogy tényleg Boginak hívnak, van egy barátnőm akit Sziszinek hívnak és a Balatonsound. A többi az én fantáziám szüleménye. :) Hogy tetszik? Véleményeket kommentben. :) Köszi, hogy elolvastad. :)

Hello. A nevem Bogi, Budapesten lakok, 20 éves egyetemista vagyok, félhosszú barna hajjal. Éppen a Balatonnál, Zamárdiban nyaralok, és nyári munkát végzek. Június vége van és közeleg a július eleje, ami azt jelenti, hogy látástól vakulásig kell majd dolgoznom a helyi boltban a Balatonsound miatt. Ilyenkor mindig nagy a felhajtás, sok az olyan vásárló, aki külföldi.
Egész júniusban azért dolgoztam, hogy két jegyet tudjak venni a Balatonsoundra, mivel úgy hallottam, hogy a SHINee is az idei meghívott külföldi vendégszereplők listáján szerepel. Igazából magamat és a barátnőmet vinném el a koncertre ezért álltam be nyári munkába 20 évesen. Az ázsiai kultúra iránti érdeklődésemet körülbelül 9 éves koromban „fedeztem” fel és azóta is nagyon nagy fan vagyok. Vevő vagyok mindenre ami k-poppal kapcsolatos. Akkor voltam kint először Koreában, miután végeztem a gimnáziumban. Augusztus első heteit töltöttem kint, hogy gyakoroljam a nyelvet. Jó tapasztalat volt más népek kultúráját is megfigyelni. Szóval tudok ezt, azt. Mivel idegenforgalom, utazás-turizmus szakon tanulok, szerintem igazán megérte, hogy kint voltam. Életem legjobb napjai voltak.
 Az egyik reggel, miközben sétáltam a munkahelyemre csilingelt a telefonom. Azonnal kikaptam a nadrágom zsebéből és elolvastam az üzenetet. A barátnőmtől Sziszitől kaptam. Ennyi állt benne: Július-SHINee-jövök:D. Ebből azonnal megértettem, hogy kevesebb, mint egy hét és újra találkozhatok régen látott barátnőmmel. Ezek szerint elengedték a szülei a koncertre. Hurrá!
Az egy hét nagyon gyorsan elszállt és szinte megkönnyebbülés volt munkaidő után kisétálni a vonatállomásra. Miután bemondták, hogy a vonat 20 percet késik felálltam a padról - amin eddig ültem - és gondoltam, veszek egy kávét.20 perc hosszú várakozás után végre valahára leengedték a sorompót és bemondták: a késett vonat megérkezett.Izgatottan pattantam fel a padról, összenyomtam a kávés poharat és a szemétbe dobtam. Már látni lehetett a közeledő vonat lámpafényét. Eleinte olyan volt, mint két darab fehér hangya alul s pár milliméterrel feljebb egy piros. Aztán ahogy közeledett a vonat egyre nagyobbak lettek ezek a „hangyák”. Végül már csak azt vettem észre magamon, hogy a vonat ablakait pásztázom, hátha meglátom Sziszit. De nem láttam. Lehet, hogy mégse tudott jönni? Aztán hirtelen valaki őrült hadonászásba kezdett a vonat túlsó végén és egy transzparenst emelt fel. Az én barátnőm. Elnevettem magam.
- Sziaaa- ugrott a nyakamba.
- Szia. Te idióta- nevettem és szorosan megöleltem. Ahogy egy barátot kell.
-   Megfulladok. Kinyomod a belem- préselte ki magából a szavakat Sziszi. Végül elengedtem.
 A szemüvege mögül csillogó szemekkel és óriási mosollyal az arcán bámult rám.-  Nézd SHINee transzparens! Egyedül csináltam- büszkélkedett, miközben a papírt mutogatta.
-  Nagyon jó lett- nevettem. Tényleg nagyon jó lett. Ráírta órási betűkkel, hogy I love you SHINee és a szöveget egy csomó képpel keretezte be. Nagyon jól nézett ki.
-  Unatkoztam- mondta mosolyogva.

- Meghiszem azt- nevettem- komolyan ez a tábla nagyobb, mint te- röhögtem.
-  Azt akartam, hogy jól lássák- mosolygott.
- Na add azt ide- nyúltam az egyik válltáskáért és a tábláért.
- Ne azt vidd! Ezt- nyomott a kezembe egy másik hátizsákot.
- Miért?- néztem értetlenül.
-  Mert az nehezebb- felelte mosolyogva.
-  Kösz- húztam el a számat, de magamban jót nevettem.
Miután felvettem a nehéz hátizsákot és a kezembe helyeztem az órási táblát megkérdeztem, hogy milyen a nyár.-  Unalmas. Neked?
-  Unalmas. Volt. Eddig- mosolyogtam felé.
-   Megvetted már a jegyeket?- kérdezte hirtelen Sziszi.
-  Nem, azt szeretném, ha együtt mennénk. Amúgy te mit cipelsz ebben a táskában?
- Majd meglátod- felelt egyszerűen.
15 perc rövid séta után megérkeztünk a telkünkre. A hátsó kis házba mentünk, ahol két ágy volt két kis éjjeliszekrénnyel és egy nagy ruhásszekrénnyel. Ledobtuk a táskákat és biztonságba helyeztük a transzparenst.- Ez az ágy az enyém!- ugrott Sziszi az ajtótól távolabb álló ágyra.
- Oké ez meg az enyém- mutattam az ablak alattira.
Fél perc múlva Sziszi ágya felett nem maradt a falon hely, mivel beterített a sok SHINee-s, 2NE1-s és Beast-es poszter.Anyu kopogott az ajtón.-  Szia, Sziszi! Érezd nálunk otthon magad- mosolygott anyu.
- Köszönöm, elkezdtem- mutatott Sziszi a falra. Anyun átfutott egy enyhe szívroham de végül hagyta az egészet. 20 évesen úgy viselkedünk, mint az ötévesek, nem baj. Mi is emberek vagyunk. És az emberek néha szoktak gyerekesek lenni, akárhány évesek.